Mi a legnagyobb akadálya a matek feladatok eredményes megoldásnak?

A középiskolás diákok számára a matek feladatok megoldása gyakran kihívást jelent. Nem mindig a számolási képességek hiányára vezethető vissza az, ha nehezen megy a matek megértése és a feladatok önálló megoldása. Sokkal inkább a kevésbé kialakult, illetve használt logikus gondolkodásmód és az absztrakt problémamegoldó képesség hiánya okozza a problémákat. A matematika nem csupán számok és képletek sora, hanem szövegértési képességet, összefüggések felismerését, problémák logikus megközelítését (akár többféle úton) is igényli.

A készen kapott matek feladat akadályoz

Sajnos a logikus gondolkodás hiánya, és a szöveges feladatok értelmezésének problémái sokszor megnehezíti a matek feladatok önálló megoldását. Akkor lesz eredményes a matektanulás, ha közben olyan módszereket alkalmaznak, amelyek segítik a diákok előbb felsorol képességeinek fejlesztését. Ez nem megy egyik napról a másikra, ehhez sok-sok gyakorlásra és időre van szükség. A legjobb, ha erre már az általános iskola korai szakaszában rászoktatják a tanórán a diákokat.

Az igaz, hogy manapság mindenki ahhoz van szokva, hogy készen kapjon mindent és azonnal. Én is sokszor tapasztalom a matek feladatok megoldásának tanítása során, hogy a diákok egy nagy részének könnyebb lemásolni a tábláról a feladatok megoldását, mint átgondolni annak lépéseit. De hogyan is kell átlátni, átgondolni a matek feladatok megoldását?

A matek feladatok megoldásának lépései

1. Szövegértés: Különösen a hosszabb, gyakorlati életből vett szöveges feladatok megoldásánál elengedhetetlen a szöveg értelmezése, megértése. Ha kell, akkor többször figyelmesen kell átolvasni a feladatot, információról információra. Célszerű kiemelni a különböző infókat, feltételeket. Lehet rajzot, ábrát készíteni, vagy egy konkrét, egyszerű számpéldával végig modellezni a feladatot.

2. Összefüggések: Miután érthetővé vált a feladat, célszerű összeszedni az adott témakörre vonatkozó ismereteket, definíciókat, tételeket, azonosságokat, valamint a képleteket, összefüggéseket. Ebben nagy segítség a függvénytáblázat.

3. Terv: Itt jön elő a problémamegoldó képesség és a kreativitás. Át kell gondolni, honnan hova kell eljutni és ezt milyen úton, módszerrel lehet megtenni. Azaz meg kell nézni a kiindulási adatokat, és azt, mit kell kiszámolni. A végeredményhez általában több közbülső lépésen keresztül vezet az út, vagyis végig kell gondolni, milyen részeredmény kiszámolásával lehet tovább lépni a feladatmegoldásban. Ekkor kell megtervezni azt is, hogy ezeket a részlépéseket milyen módszerrel, összefüggéssel lehet meglépni, vagyis kiszámolni a részeredményt.

4. Megvalósítás: Ha a tervezési szakasz legalább fejben megtörtént, akkor jöhet a kivitelezés, azaz a feladat megoldása. Ez már az esetek nagy részébe „csak” technikai lépés, tehát a helyes képlet, összefüggés felírása, behelyettesítés és a számológép használatával az eredmény kiszámolása.

A matek könnyű vagy nehéz?

Tapasztalatom szerint, akik rögtön neki akarnak esni egy feladat megoldásának  tervezés és átgondolás nélkül, akik a tábláról csak lemásolják a feladatok megoldását, mint inkább az oda vezető utat szeretnék megérteni, nekik megy nehezen a matek. Nincs sikerélményük, a sok kudarc miatt nem is szeretik a matekot, sőt. De egy hegycsúcsra sem lehet feljutni az oda vezető út megspórolásával.

Azok, akik megtanultak logikusan gondolkodni, képesek az összefüggéseket megérteni, átlátni, őket leginkább a tervezés része érdekli a matektanulási folyamatnak. Közülük sokakat azután, hogy rájöttek, milyen úton lehet eljutni a megoldáshoz, már a kivitelezés kevésbé érdekel. Éppen ezért előfordul, hogy a számolási résznél már pontatlanok. Ők szeretik a matekot, könnyűnek találják azt.

Azok a felnőttek, akik megkérdezik: „minek tanultam a matekot, hiszen nem volt rá az életben szükségem”, ők csak a technikai kivitelezést látták meg a matek feladatok megoldásának lépéseiben. Mivel az oda vezető út számukra homályos volt, nem értették a számolási részt sem, általában csak mechanikusan másolták a feladatok megoldását, kevésbé fejlett a logikus gondolkodásuk, vagy kevésbé használják azt.

Hogyan lehet a logikus gondolkodást fejleszteni?

Ami nem megy ne erőltessük, szokták mondani. A régi matektanulási módszerek helyett a kreativitást és a problémamegoldó képességet segítő módszereket kell alkalmazni. Apró részkérdések feltételével, az azokra adott válaszlehetőségek átgondolásával mindenki képes megtanulni a matek feladatok megoldásának tervezését.  Ez egy hosszabb folyamat, de ezáltal könnyebb eredményeket elérni matekból és megtalálni a matek értelmét, szépségét. Kipróbálnád ezt a módszert ingyen?

Éva

GOMATEK