Matematika statisztika érettségi feladatok
A matematika egyik területe, a statisztika foglalkozik az adatok gyűjtésével, ábrázolásával, adatsorok jellemzésével. Sokszor van szükség arra, hogy nagy mennyiségű adatot rendszerezzünk, következtetéseket vonjunk le belőlük. A közvéleménykutatások egy új termék bevezetésénél, választásoknál stb. sok információt adhatnak. Ezekből az információkból, adatokból készülnek a statisztikai elemzések. Statisztika feladatok a matek érettségin is minden évben megjelenik, nem is kis mértékben. Volt már olyan év, amikor teljes, több pontos feladatban szerepelt statisztika, de akár néhány pontos kérdés is lehet ebből a témakörből.
Milyen fogalmakat kérdezhetnek statisztikából a matek érettségin?
A matek érettségin a statisztikai feladatok terén is lesz változás 2024 májusától. Korábban is meg kellett tudni adni a következő statisztikai jellemzőket: átlag, módusz, medián, terjedelem, szórás, átlagos abszolút eltérés. Átlagot biztosan mindenki számolt már életében, ha máskor nem, még az e-naplók előtt, hogy hányasra áll matekból. De pl. átlagszámítással kapják meg az átlagbérek nagyságát is. A módusz és a medián gyakran keverhető: a módusz a leggyakrabban előforduló eleme az adatsokaságnak, a medián pedig a nagyság szerint sorba rendezett adatokból a középső. A terjedelem és az átlagos abszolút eltérés nevei elég beszédesek, a szórás meg az a jó bonyolult képlet, amit általában nehéz használni. Ezeken kívül fontos fogalmak még a gyakoriság, relatív gyakoriság és az osztályba sorolás is.
2024 májusától új fogalmak is előbukkanhatnak a matek érettségin, ezek az alsó kvartilis, a felső kvartilis és a félterjedelem.
A statisztikai fogalmakat a matek érettségin általában az I. részben néhány pontért kérdezhetik, konkrét, gyakorlati feladaton keresztül, illetve a második részes feladatok részkérdéseiben. Itt egy rövid videóban meg is nézhetsz egy korábbi statisztikai érettségi feladatot.
Statisztikai diagramok a matek érettségin
Nem csak az előbb említett statisztikai mutatókat kell ismerni a középszintű matek érettségin, hanem tudni kell adatokat értelmezni és azokból következtetéseket levonni. A vizsgakövetelmények szerint megadott adatsorból tudni kell diagramokat készíteni, illetve fordítva diagrammokról táblázatokat készíteni és következtetéseket levonni. Az eddigi években ezen diagramok köre (vonaldiagram, oszlopdiagram, kördiagram) kibővült a dobozdiagrammal, vagy más néven box-plot, vagy sodrófadiagrammal. Szóval a következő érettségikben szerepelhetnek olyan feladatok, amelyekben dobozdiagramon kell egy adatsort ábrázolni, vagy dobozdiagramról kell leolvasni mondjuk a kvartiliseket. Sőt az érettségin grafikus manipulációt is fel kell tudni ismerni, és javítani a diagramot.
Statisztikai feladatok a matek érettségin
A középszintű matek érettségin különböző feladatokban fordulhatnak még elő statisztikai feladatok, számítások. Százalékszámítási, kombinatorikai vagy valószínűségszámítási feladatok részeként is gyakran vannak statisztikai kérdések.
Statisztika a mindennapi életben
A statisztikai mutatók használata mellett sokszor találkozunk a sajtóban diagramokkal is, amelyekből számos adat kiolvasható. De a diagramokkal manipulálhatók is a kevésbé figyelmes, hozzáértő olvasók, ez a grafikus manipuláció. Vállalkozások esetében a bevételek, kiadások értelmezésében és megjelenítésében a statisztika számos lehetőséget kínál. De hasonlóképpen a népesedési adatokból is sok mindent ki lehet számolni, és meg lehet mutatni különböző szebbnél szebb diagramon. Nem hiába van minden országnak statisztikai hivatala hiszen, ha valaki információval rendelkezik előnyhöz juthat.
Éva
GOMATEK