Egyenletrendszerek megoldása

Egyenletrendszerek megoldása

Egyenletrendszerek megoldása

Egyenleteket felső tagozatos matek órákon mindenki megtanult megoldani. Egy egyenlet megoldása grafikus vagy algebrai úton történhet. A gyakorlatban általában mérlegelv alkalmazásával szoktunk könnyen, gyorsan megoldani egyenleteket. Egyenletrendszer megoldása esetében sincs ez másképpen.

Mi az az egyenletrendszer?

Ha egy egyenletben egynél több változó, azaz ismeretlen van, akkor  egyértelmű megoldásához annyi egyenletre van szükség, ahány változó van benne. Persze az is fontos, hogy ezek az egyenletek egymástól függetlenek legyenek, vagyis ne legyenek pl. egymás többszörösei. Az ilyen egyenletek egy egyenletrendszert alkotnak.

A középiskolában középszinten két egyenletből álló elsőfokú, kétismeretlenes egyenletrendszerrel foglalkozunk. Emelt szintű matek érettségire készülőknek elsőfokú, háromismeretlenes, illetve másodfokú és arra visszavezethető egyenletrendszert és exponenciális egyenletrendszert is meg kell tudni oldani. Az egyenletrendszerek is megoldhatók grafikusan és algebrai úton is.

Hogyan oldunk meg egyenletrendszert grafikusan?

Először is mindkét egyenletből külön-külön kifejezzük az y-t. Az így kapott két lineáris függvényt ábrázoljuk egy közös koordinátarendszerben. A keletkezett két egyenes metszéspontjának koordinátái lesznek az egyenletrendszer megoldásai.

A metszéspont első koordinátája az x a második koordinátája pedig az y lesz. Ezután már csak a kapott eredmény visszahelyettesítéssel történő ellenőrzése van hátra.

Az egyenletrendszerek grafikus megoldásának a hátránya, ha nem rácspontokra illeszkedik a metszéspont, akkor nem lehet pontosan leolvasni a megoldást. Valamint ennek a módszernek a használatához tisztában kell lenni a függvényábrázolással is.

egyenletrendszer grafikus megoldása

Egyenletrendszer algebrai megoldása

Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy az egyenletrendszer megoldásai egész számok lesznek, akkor nem feltétlen célszerű a grafikus megoldás. Éppen ezért ezt ritkábban is szoktuk használni. Általában egy kétismeretlenes, elsőfokú egyenletrendszert algebrai úton oldunk meg. Erre is van többféle módszer, amiket most részletesen ismertetek.

Behelyettesítő módszer

Ebben az esetben első lépésként az egyik egyenletből kifejezzük az egyik ismeretlent. Azt célszerű kifejezni, aminek az együtthatója (előtte álló szám szorzótényező) 1. Az így kapott kifejezést behelyettesítjük a másik egyenletbe, ami ezután már csak egy ismeretlent tartalmaz, ezért könnyen megoldható.

A megoldás eredményét visszaírjuk az első lépésben használt egyenlet eredeti alakjába. Ezt megoldva megkapjuk az egyenletrendszer másik ismeretlenének az értékét is. Most már csak az ellenőrzés van hátra.

Ennek a módszernek a hátránya, ha az egyenletben szereplő együtthatók egyike sem 1, akkor törtes kifejezést, egyenletet kapunk. Ennek a megoldása már bonyolultabb, nehezebb, biztos tudást igényel az algebrai kifejezések, törtek témaköréből.

egyenletrendszerek megoldása

Egyenlő együtthatók módszere

Először mindkét egyenletet meg kell szorozni egy 0-tól különböző számmal úgy, hogy a két egyenletben valamelyik ismeretlen együtthatói abszolút értékben megegyezzenek. Ha az együtthatók egyenlők, akkor kivonjuk egymásból a két egyenletet. Amikor egymás ellentettjei az együtthatók, akkor pedig összeadjuk a két egyenletet.

Bármelyik úton indulunk el egy egyismeretlenes egyenletet kapunk, amit megoldva, megvan az egyik ismeretlen értéke. Ezt az eredményt visszahelyettesítjük valamelyik eredeti egyenletbe, így kiszámolhatjuk a  másik ismeretlen értékét is. A végén pedig itt is ellenőrzünk mindkét egyenletbe visszahelyettesítve a kapott eredményeket.

Ezzel a megoldási módszerrel olyan egyenletrendszerek is könnyebben megoldhatók, amelyekben egyik együttható sem 1. Ekkor sem kapunk ugyanis törtes egyenletet.

Összehasonlító módszer

Ennél a megoldási módszernél mindkét egyenletből ugyanazt az ismeretlent fejezzük ki. A megkapott két kifejezés egyenlő, ezért összekapcsoljuk azokat egy egyenlőségjellel. Az így keletkezett egyenlet megoldása után az egyenletrendszer egyik megoldását már meg is kaptuk. Majd ezt visszahelyettesítjük valamelyik egyenlet eredeti alakjába, és kiszámoljuk a másik, hiányzó ismeretlent is. A végén itt sem felejtkezünk meg az ellenőrzésről.

Ha ennyi elmélet után inkább a gyakorlatban néznéd meg, hogyan kell egy egyenletrendszert megoldani, akkor kattints ide. Ha pedig szeretnéd megtanulni az egyenletek, egyenletrendszerek megoldását, akkor a GOMATEK interaktív tanfolyamai ebben is segítségedre lesznek.

Nagy Éva középiskolai matektanár, matek korrepetálás

Éva

GOMATEK

Számtani sorozat

Számtani sorozat

Számtani sorozat

A számtani sorozat a tizenkettedikes matek tananyagnak talán az egyik legkönnyebb témaköre. A sorozatok témaköréhez a számtani sorozatokon kívül még a mértani sorozat és a pénzügyi számítások, kamatos kamat tartozik.

Egyszer egy volt tanítványom mondta, hogy a számtani sorozat könnyű tananyag, mert van három képlet, és csak ezeket kell használni. Ráadásul meg sem kell tanulni a képleteket, mert benne vannak a függvénytáblázatban, így egyszerűen csak be kell helyettesíteni az adatokat.

Na de mi is az a számtani sorozat?

Számtani sorozatnak nevezzük azt a számsorozatot, amelyben a második tagtól kezdve minden tag és az azt közvetlenül megelőző tag különbsége állandó. Ezt az állandót különbségnek vagy differenciálnak nevezzük és d betűvel jelöljük.

Számtani sorozat tagjainak meghatározása

A számtani sorozat első tagjának és a differenciának a segítségével a sorozat bármelyik tagja megadható, kiszámolható. Hiszen, ha például az első tagból és a differenciából a 23. tagot szeretnénk meghatározni, akkor az első taghoz még 22-szer hozzáadjuk a differenciát. 

Mit kell még tudni a számtani sorozatról?

Egy számtani sorozatban bármely három egymást közvetlenül követő tag közül a középső tag a két szélső számtani közepe. A számtani közép azt jelenti, hogy a két szélső tag összegének a felét vesszük. Ez az állítás nemcsak három közvetlenül egymást követő tag esetén igaz. Hanem akkor is, amikor az egyik tagtól ugyanannyira jobbra és ugyanannyira balra helyezkedik el a másik két tagja a sorozatnak. 

számtani sorozatok a matek érettségin

A számtani sorozat első n tagjának az összege 

Azt a történetet már biztosan ismered, ami Gaussról a híres matematikusról szól. Valamikor kisiskolás korában nagyon unatkozott matekórán, és persze rendetlenkedett. A tanárnő, hogy lekösse a figyelmét, és legalább egy kis ideig rend legyen, egy nehéz feladatot adott neki. A feladat az volt, hogy adja össze az egész számokat egytől százig. A tanárnő azt gondolta, hogy most egy darabig nem zavarja Gauss az órát mert, ennek a feladatnak a megoldása sok időbe telik. Ne felejtsük el, hogy abban az időben még nem volt számológép. Tehát nem tudta ezt könnyen gyorsan kiszámolni, hanem fejben, illetve írásban kellett a számolást elvégeznie. Gaussnak ehhez nem volt kedve, úgyhogy inkább elkezdett gondolkodni, és a következőre jött rá.

nyári matek gyakorlás

Ha az első és utolsó számot, aztán a második és az utolsó előtti számot és így tovább összeadja, akkor mindegyiknek az összege 101 lesz. Pontosan 50 ilyen számpárt tudott létrehozni. Vagyis rájött arra, hogy az első 100 egész szám összegét kiszámolhatja, ha ötvenszer megszorozza a 101-et. Hamarosan jelentkezett is, hogy a megoldás 5050. A tanárnő nagy meglepetésére Gauss nagyon könnyen és gyorsan megoldotta a feladatot.

Mi pedig azóta is ezt a fajta számolást használjuk egy számtani sorozat első n tagjának a kiszámolására. Vagyis úgy kapjuk meg egy számtani sorozat első n tagjának az összegét, ha az első és az utolsó tagot összeadjuk. Ezután az összeget megszorozzuk annak a felével ahány tagot összeadtunk. 

Nehezebb feladatok a számtani sorozat témaköréből

Talán a legnehezebb feladat a számtani sorozatok közül, amikor két, az első tagtól különböző tag van megadva. Ekkor ugyanis, két elsőfokú egyenletből álló egyenletrendszert kell megoldani. Erre találsz a GOMATEK YouTube csatornáján egy feladatot.

A tapasztalatok szerint a másik nehezebb feladat számtani sorozatok témakörében, amikor szöveges feladatról van szó. Ekkor nehezen találják meg a diákok, hogy mi van éppen megadva a feladatban az n-edik tag vagy az első n tag összege. Ez szokott igazán gondot okozni az érettségizőknek.

Ha szeretnéd jól megtanulni ezt a témakört is, akkor a GOMATEK interaktív tanfolyamban egy egész témakör foglalkozik ezzel.

Nagy Éva középiskolai matektanár, matek korrepetálás

Éva

GOMATEK

Matek tanulás

Matek tanulás

Matematika a mindennapokban: Hogyan segíthet a matek tanulás a mindennapi életben?

A matek tanulás rendkívül hasznos lehet a mindennapi életben, hiszen a matematikai készségek és tudás alkalmazhatók számos hétköznapi helyzetben és döntésben. Az alábbiakban kifejtem, hogyan segíthet a matek tanulás a mindennapi életben.

Pénzügyi döntésekben sokat segíthet a matek tanulás

A matematikai tudás, készségek nagy segítséget nyújtanak a pénzügyi döntések meghozatalában. Az alapvető matematikai műveletek (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) ismerete elengedhetetlen például a családi költségvetés készítéséhez. Mindennap használjuk ezeket a kiadások, bevételek nyomon követésénél és a megtakarítások tervezésénél. Ha nagyobb értékű vásárlást (autó, ház) tervezünk, arra sokszor évekig spórolunk, vagy utána évekig fizetjük a hitel törlesztő részleteit. A hitelkamatok megértésénél és a befektetések hozamának kiszámításánál nélkülözhetetlen a kamatos kamatszámítás. Emellett az új, 2024-től életbe lévő NAT alapján minden érettségizőnek kell tudni gyűjtőjáradékot és törlesztőrészletet is számolni. Ezeknek az ismereteknek a birtokában könnyebb akár hosszútávú tudatos pénzügyi döntést hozni.

matek tanulás pénzügyekben is

Mindennapi vásárlások, akciók

A napi, vagy heti vásárlások során számos matematikai szempontot kell figyelembe venni. Egy egyszerű vásárláskor is figyelni kell az árak összehasonlítására, a kedvezmények mértékére, az adók, szállítási és egyéb költségek hozzáadására. A százalékos kedvezmények, akciók és a kuponok alkalmazásakor is matematikai műveleteket hajtunk végre.

Épületek tervezése, felújítás, költözés és a matektanulás

Az építészet területén is elengedhetetlen a matematikai, különösen a geometriai ismeretek alkalmazása. A terület-, kerület-, térfogat- és felszínszámítási ismeretek, a jó térlátás nélkülözhetetlen egy lakásfelújításnál, építésnél.  Ezekben az esetekben meg kell tervezni az építőanyagok mennyiségét, azok költségeit, és a munkadíj mértékével növelve költségvetést kell tudni készíteni. Az alapvető geometriai ismeretek segíthetnek az új lakás berendezésének tervezésében, azaz abban, hogy a bútorok elférnek-e a rendelkezésre álló helyen.

Utazás, nyaralás tervezéséhez is elengedhetetlen a matek tanulás

Az utazás során a logikus gondolkodás, a matematikai tapasztalatok is segítenek az útvonalak tervezésében és az utazási idők becslésében. A térképek és navigációs eszközök használata során is szükség van matematikai alapokra, például a távolságok, sebességek és idők becslésére, számítására. Az utazás és a nyaralás költségeinek a megtervezése is matekos gondolkodás, tudást igényel.

Gasztronómia és a matek

A főzés során számos matematikai feladattal találkozhatunk, például az alapanyagok mennyiségének arányosításával és az adagok átszámításával. Gondoljuk csak arra, ha a recept négy személyre szól, de mi csak három személyre akarunk ételt készíteni. Matematikai tudás segíthet abban, hogy egy receptet átalakítsunk, például ha a személyek számát vagy az adagokat szeretnénk megváltoztatni. Természetesen meg kell tudni tervezni és ki kell tudni számolni az étel elkészítéséhez szükséges alapanyagok mennyiségét és árát is.

Gasztronómia és a matek tanulás

Egészséges életmód matek tanulással

A sport és fitnesz területén is szükségünk van matekos tudásra. Megéri-e bérletet venni, vagy gazdaságosabb, ha alkalmanként fizetünk? Mennyi kalóriát vihetünk be a szervezetünkbe egy nap? Ehhez mennyi ételt fogyaszthatunk, mennyit kell sportolnunk? Aki valamilyen ételintoleranciával, betegséggel küzd, és saját maga kell elkészítse az ételeket, annak a kalórián túl, szénhidrátot, rostot, fehérjét, zsírt is kell számolnia.

Ezeken kívül a mindennapi életben alkalmazott matek tudáson kívül is hasznos a matek tanulás. A matematika ugyanis kreativitásra, logikus gondolkodásra tanít, amit az élet bármely területén lehet használni. Persze ez csak akkor igaz, ha valaki megérteni akarja a matek feladatokat, és a megoldáshoz vezető sokféle utat. Ebben az esetben fejlődnek ugyanis az előbb felsorolt képességek. A matematika megtaníthat projekteket tervezni, hiszen minden feladatmegoldás előtt átgondoljuk, megtervezzük azt. A matek tanulás közben megszokjuk, hogy egy feladat végeredményéhez többféle módon is el lehet jutni, vagyis a feladatmegoldó képességen kívül, a kreativitásunk is fejlődik.

Ha egy kicsit fejlesztei szeretnéd a matekos képességeidet, akkor a GOMATEK YouTube csatornájára feliratkozva sok feladatmegoldó videót találsz.

Nagy Éva középiskolai matektanár, matek korrepetálás

Éva

GOMATEK

Paralelogrammáról matek érettségizőknek

Paralelogrammáról matek érettségizőknek

Paralelogramma terület kerület számítás, és minden amit tudni érdemes egy érettségizőknek

A matek érettségi egyik nagy témaköre a geometria. Síkgeometriai, térgeometriai, trigonometriai, koordinátageometriai feladatok minden középszintű érettségin szerepelnek, nem is kevés pontért. Több olyan érettségi feladat volt már, amelyekben a négyszögekkel, háromszögekkel kapcsolatos tudást mérték fel. Ebben a blogbejegyzésben segítséget szeretnék nyújtani arról, hogy mit kell tudni a paralelogrammákról a matek érettségizőknek.

Paralelogramma terület kerület számítás, és minden amit a paralelogrammáról tudni érdemes egy érettségizőknek, középiskolásoknak

Mi az a paralelogramma?

A paralelogramma olyan négyszög, amelynek két-két szemközti oldala párhuzamos és egyenlő hosszú. Viccesen szólva a paralelogramma egy olyan téglalap, amit oldalba vágtak, és „eldőlt”.  Fontos ismerni a paralelogramma tulajdonságait is, hogy könnyebben meg tudjunk oldani matek feladatokat. A négyszögek, köztük a paralelogramma definíciójáról, tulajdonságairól, kerületének, területének a kiszámításáról már általános iskolában is szó volt.

A paralelogramma tulajdonságai

A paralelogramma átlói felezik egymást, de csak a speciális paralelogrammák (téglalap, négyzet) átlói egyenlők. Sokan úgy gondolják, hogy a paralelogramma átlói merőlegesen felezik egymást, de ez csak a négyzetre és a rombuszra igaz.

A paralelogramma egy négyszög, tehát belső szögeinek összege 360 fok. A  szomszédos szögeinek összege 180 fok, szemközti szögei egyenlők. Csak speciális paralelogrammánál (téglalap, négyzet) lesz az igaz, hogy minden szöge egyenlő, azaz derékszög.

A paralelogramma középpontosan szimmetrikus négyszög, szimmetriaközéppontja az átlók metszéspontja, ami a lenti ábrán narancssárgával van jelölve. De a paralelogramma nem tengelyesen szimmetrikus. Ez azt jelenti, hogy nincs olyan egyenes, amely mentén összehajtva a paralelogrammát, fedésbe kerül.

Paralelogramma kerület számítás matek érettségizőknek

Paralelogramma kerület, terület számítás

Mivel a paralelogramma két-két szemközti oldal egyenlő hosszú, a kerületét a két oldal összegének a kétszereseként tudjuk kiszámolni. Azaz a paralelogramma kerülete: K=2(a+b). A paralelogramma terület számítás pedig úgy fog történni, hogy az oldalakat megszorozzuk a hozzá tartozó magassággal. Erről már az általános iskolai matek órákon is volt szó. A középiskolában a trigonometria témakör után egy másik területképlet is ismerté és alkalmazhatóvá válik. Az, hogy a paralelogramma területe a két oldal és a közbezárt szög szinuszának a szorzata.

Paralelogramma kerület számítás, Paralelogramma terület számítás

Feladat paralelogrammáról matek érettségizőknek, középiskolásoknak

A korábbi években már több érettségi feladat is volt, amiben paralelogramma szerepelt. Ezeknek  a feladatoknak a megoldása közben többször a korábban már említett terület- kerületképleteket kellett alkalmazni. Több olyan feladat is volt már, ahol a magasság berajzolásával keletkezett derékszögű háromszögből kellett tovább számolni. Ilyenkor a szögfüggvényeket vagy Pitagorasz tételt kellett alkalmazni. Itt most egy összetettebb paralelogrammás feladatot hoztam neked, próbáld megoldani önállóan.

Feladat: Egy paralelogramma hegyesszöge 40 fokos, területe 0,3214 négyzetméter, kerülete 3 méter. Mekkorák a paralelogramma oldalai?

Adok egy kis segítséget is a feladat megoldásához. Először is készíts egy ábrát, és írd ki az adatokat. Aztán írd ki a képleteket is. Mivel a négyszög egyik szöge van megadva a terület a két oldal és a közbezárt szög szinuszának a szorzataként számolható. Így két kétismeretlenes egyenletet kapsz, ennek az egyenletrendszernek a megoldásával kapod meg a paralelogramma oldalait.

Ha megoldottad a feladatot, akkor itt meg is nézheted a levezetését, megoldását.

Hasonló, rövid videókat találsz a YouTube csatornámon, iratkozz fel, ha matekból jól jönne egy kis segítség.

Nagy Éva középiskolai matektanár - Paralelogramma kerület terület számítás

Éva

GOMATEK

Hatékony interaktív matek tanfolyam

Hatékony interaktív matek tanfolyam

Miért hatékony az interaktív matek tanfolyam?

Egy interaktív matek tanfolyam azért hatékony mert, ahogy a nevében is benne van aktivitást vár el. Az aktív tanulás következménye pedig az, hogy sokkal nagyobb eredményt lehet elérni. Már mindenki tudja tapasztalatból is, ha valamilyen információt csak passzívan nézünk vagy hallunk, akkor abból a későbbiekben 20-30 százalékot jegyzünk meg. Ugyanakkor, ha passzív szemlélődés helyett az információt úgy próbáljuk megtanulni, hogy a tanulás folyamatában mi is részt veszünk, akkor annak az információnak később akár a 90% át is megjegyezhetjük.

Miért hatékony az interaktív matek tanfolyam?

A passzív tanulás unalmas

Azt is sokan tapasztalták már, ha csak egy egyszerű videós tananyagot néznek, akkor nagyon hamar elfáradnak és elvesztiek a koncentráció képességüket. Könnyen elkalandozik a gondolatuk, nehezen tudnak figyelni akkor is, ha olvasnak egy írott anyagot. Ez ahhoz vezet, hogy nem lesz elég hatékony és eredményes a tanulásuk.

Ma már nemcsak a fiatalabb generációk tagja, hanem az X generációsok is úgy végeznek feladatokat, hogy egyszerre párhuzamosan több dolgot csinálnak. Ne csodálkozzunk, ha a középiskolás diákok számára nem elég figyelemfelkeltő, érdekes egy hagyományos videós tananyagból tanulni.

Az interaktivitás érdekes

Az egyszerű, hagyományos videók nem jönnek be a mai diákoknak,  mert könnyen elvesztik közben a figyelmet, és így nehéz a segítségükkel tanulni. Valami más módszert kell kitalálni, ami figyelemmegtartó, érdekes, és hatékony. Ez a módszer az interaktív tanulás.

Az interaktív tanulás azért érdekes mert változatos, és igényli azt, hogy a tanuló aktívan részt vegyen a tanulási folyamatban. Így közben nemcsak passzív elszenvedője a tanulásnak a diák, hanem aktívan alakítja a tanulás folyamatát is. Számos, apró kérdéssel változatossá, érdekessé tehető a tanulás még egy unalmasnak gondolt, nehéz tantárgy esetében is, mint a matek. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása nemcsak a figyelmet tartja fent, hanem a tanulás hatékonyságát is növeli, az állandó visszakérdezéssel.

Milyen egy interaktív matek tanfolyam? 

Begyakoroltatja és megtanítja a tananyagot, emellett pedig a folyamatos visszajelzéssel motiválja, tanulásra ösztönzi a diákokat. Minden feladat sok-sok részkérdésből áll, amikre a feladat megoldása közben kell válaszolni. Természetesen csak akkor lehet jó választ adni, ha a feladatot a tanuló megoldja. Így nem rögtön egy nehéz feladatot kap a diák, hanem könnyebb részkérdéseket.

Ez több szempontból is hatékony és hatásos, egyrészt nem veszíti el a diák a motivációját, az önbizalmát már a feladat elején. Nagyobb bátorsággal kezd neki a megoldásnak, hiszen egy egyszerű feladatot könnyebb megoldani, mint egy átláthatatlannak tűnőt. Másrészt pedig a részkérdések segítségével megtanulható egy nehezebb, sok pontos feladat megoldási terve is, az hogyan lehet elindulni a feladatmegoldással.

interaktív matek tanfolyam

A matematika tanítás egyik célja a rendszerben gondolkodás megtanítsa. A matematika megtanít átlátni a problémákat és segít kialakítani a probléma megoldásához vezető utat.  Az interaktív matek feladatokból ezt lehet megtanulni, így olyan képességekre lehet szert tenni, amelyek az érettségi után is bármikor használhatók.

Ráadásul ezek a feladatok úgy vannak felépítve, hogy minden részkérdésnél a helyesen adott válasz után pozitív, dicsérő üzenetet kap a diák. Ezáltal növelhető az önbizalom, ami nagyon fontos hiszen a legtöbb diákot a matek tanulás során már számos kudarcért. Az állandó dicséretekkel pedig a korábbi kudarcok felülírhatók.

Milyen egy interaktív matek tanfolyam?

Összegezve

Az interaktív matek tanfolyamok azért hatékonyak mert a tanuló aktivitására építve, nemcsak a tananyagot tanítják meg. A tananyag elsajátítása mellett megtanít rendszerben gondolkodni, folyamatot felépíteni, növeli a problémamegoldó képességet. Ezzel a módszerrel számos kompetencia fejleszthető, ami később az élet bármely területén előnyt jelent. Nem utolsó sorban pedig az is nagyon fontos, hogy motivál, hiszen érdekesebb változatosabb így a tanulás. Az önbizalmat is fejleszti a rendszeres, pozitív megerősítéssel, visszajelzéssel. Aki nem csak az érettségin akar túl lenni, hanem fontos számára a munkavállaláshoz szükséges készségek elsajátítása is, az mindenképpen interaktív tanfolyamon készüljön a matek érettségire.

Nagy Éva középiskolai matektanár

Éva

GOMATEK

Koordinátageometria a matek érettségin

Koordinátageometria a matek érettségin

Koordinátageometria érettségi feladatok

A koordinátageometria az egyik legnehezebb témakör volt a korábbi középszintű matek érettségiken. Talán azért is mert elégé szerteágazó, korábbi tudást igényel. Jól kell tudni a geometriai alapfogalmakat, és biztosan kell tudni egyenleteket, egyenletrendszereket megoldani. A koordinátageometria feladatokkal az eddigi matek érettségiken összességében elég sok pontot lehetett szerezni, vagy éppen veszteni. Voltak néhány pontos feladatok is ebből a témakörből  az érettségi első részében. De sok összetettebb, nehezebb, több pontos koordinátageometriai feladat is megjelent a korábbi években. Ez azonban sokak örömére megváltozik, az új vizsgakövetelmények szerint ugyanis a koordinátageometria érettségi feladatok szerepe lényegesen csökken a következő vizsgaidőszaktól.

Koordinátageometria érettségi feladatok megoldással

Matek érettségi változások koordinátageometria feladatok területén

Ahogy azt már korábban részleteztem egy másik blogbejegyzésben, sok-sok változás várható a következő érettségitől matekból is. Most nézzük meg, hogy a koordinátageometria feladatok témakörét ezek a változások milyen módon érintik. Röviden összefoglalva, lényegesen csökken a vizsgán elvárt, megtanulandó ismeretanyag. Itt ugyanis nem új tanagyagot hoztak be, hanem elég komolyan megvágták az eddig megtanulandó tananyagot.

Nem kell tudni például kiszámolni két vektor skalárszorzatát, és vektorokat elforgatni 90 fokkal sem kell.  Ez utóbbi azért nem kellhet már, mert egyenes egyenletét nem normál- vagy irányvektorral, hanem meredekséggel kell tudni felírni. Bár tapasztalatom szerint sok iskolában még mindig inkább a vektorokkal tanítják az egyenesek egyenletének a felírását. A pontok esetében gyakorlatilag csak a felezőpont koordinátáit kell tudni kiszámolni, nem kell ismerni a súlypont, a harmadolópont és az osztópont koordinátáinak a kiszámítási módját. A körrel kapcsolatos feladatok is lényegesen lecsökkentek, gyakorlatilag csak a kör egyenletét kell felírni. Olyan csúnya dolgokat már nem kell ismerni, hogy mikor lehet egy másodfokú kétismeretlenes egyenlet kör egyenlete. Kör és egyenes metszéspontjával, kör érintőjével kapcsolatos feladatok sem lesznek már az érettségin.

Koordinátageometria érettségi feladatok mindenre kiterjedően
Videós kurzus a koordinátageometria érettségi feladatok témakörének érintésével

Milyen koordinátageometria feladatok várhatók 2024-től a matek érettségin koordinátageometriából?

Most már látjuk, hogy elég sok minden kimarad a koordinátageometria érettségi feladatok közül, nézzük meg, hogy akkor mégis milyen feladattípusok lehetnek a következő érettségitől. Véleményem szerint ez a témakör leginkább az érettségi I. részében szerepelhet, amiért néhány pontot lehet szerezni. Esetleg a második részben egy összetettebb feladat egyik alkérdéseként lehet majd még találkozni koordinátageometria feladatokkal, szintén csak néhány pontért.

Lehet számítani vektoros feladatra, vektorok összegének, különbségének, skalárral való szorzatának koordinátáinak kiszámítására. Ha adott egy vektor kezdő-és végpontjának koordinátái, akkor fel kell tudni írni a vektor koordinátáit, és a vektor abszolútértékét. Kérdezhetik két pont távolságának, azaz egy szakasz hosszának a kiszámolását, és a szakasz felezőpontjának koordinátáit. Ezeket leginkább könnyű pár pontos feladatban tudom elképzelni. Mint ahogy a kör egyenletének a felírását is. Az egyenes egyenletének a felírása megint nem nehéz feladat, de a párhuzamossággal, merőlegességgel, metszéspont kiszámolásával kapcsolatban már lehet nehezebb feladat is. Ezek a példák a korábbi évek tapasztalatai alapján várhatóan több alkérdésből állnak majd, vagyis nem hosszú sok pontos koordinátageometria érettségi feladatok, hanem több egyszerűbb részekből álló feladatok.

Jó tanács érettségizőknek

A sok változás miatt a korábbi évek érettségi feladatai helyett egy olyan tananyagot ajánlok, amely az érettségi legújabb követelményei szerint készült. Ha ebből tanulsz, akkor nem gyakorolsz olyan feladatokat, amik már nem lesznek, de mindent megtanulsz, ami lehet a vizsgán. Itt pedig egy videón megnézhetsz egy korábbi érettségi feladat megoldását, remélem ez is segít neked a felkészülésben.

Ha pedig átfogóan szeretnél felkészülni az egyéb témakörökkel együtt, akkor a matek érettségi felkészítő tanfolyam mindenben segítségedre lesz.

Nagy Éva középiskolai matektanár, segítség a koordinátageometria feladatok megoldásához

Éva

GOMATEK

Derékszögű háromszögek

Derékszögű háromszögek

Derékszögű háromszögekről középiskolásoknak, érettségizőknek + videó

Azt mindenki tudja, legfeljebb ilyen szépen nem tudja megfogalmazni, hogy a háromszög egy olyan síkidom, amelynek három csúcsa, három oldala és három szöge van. A háromszögeket szögeik és oldalaik szerint tudjuk csoportosítani. Oldalak szerint általános, egyenlő szárú illetve egyenlő oldalú, azaz szabályos háromszögekről beszélhetünk, szögek szerint pedig hegyesszögű, derékszögű és tompaszögű háromszögek vannak. Ebben az írásban a derékszögű háromszögekről lesz szó, amiről minden középiskolásnak, érettségire készülőnek tudnia kell.

Derékszögű háromszög területe, kerülete és magassága, kiszámításának módja

Derékszögű háromszög területe, kerülete, magassága, befogó kiszámítása

Mi is az a derékszögű háromszög

A derékszögű háromszög olyan háromszög, amelynek az egyik szöge derékszög a másik két szöge pedig hegyesszög. Mivel egy háromszög belső szögeinek összege 180 fok ezért a két hegyesszög összege 90 fok. A derékszögű háromszög derékszöggel szemközti oldalát átfogónak, a derékszög két szárát pedig befogónak nevezzük. Nagyon fontos tudni ezeket az oldalakat megkülönböztetni egymástól, hiszen a derékszögű háromszögeknél alkalmazható Pitagorasz tétel felírásához nélkülözhetetlen tudni, hogy melyik oldala befogó és melyik az átfogó.

Feladatok a matek érettségin derékszögű háromszögekről

Derékszögű háromszög területe, kerülete, befogó kiszámítása

A derékszögű háromszögek a matematika középszintű érettségi számos feladatában előfordulhatnak. Ha például egy derékszögű háromszög valamelyik oldalát kell kiszámolni úgy, hogy a másik két oldal meg van adva, akkor a Pitagorasz tételt kell használni. Ha egy derékszögű háromszög egyik szöge van megadva, vagy egyik szöget keresünk és ezen kívül még oldalakat ismerünk, akkor valamelyik szögfüggvényt használhatjuk a feladat megoldása során. A korábbi matek középszintű érettségiken tudni kellett alkalmazni a befogó- és magasságtételt is. A 2024 május után érettségizőknek ezt már nem kell ismerniük. A matek érettségin előfordulhat olyan derékszögű háromszöges feladat is, amelyben nem Pitagorasz tételt, vagy szögfüggvényeket kell alkalmazni, hanem Thálész tételt.

GOMATEK matek tanfolyam derékszögű háromszög befogó kiszámítása
Derékszögű háromszög területe képlet eredményes megtanulása

Síkidomokban megjelenő derékszögű háromszögek

A Pitagorasz tételt vagy a szögfüggvényeket különböző speciális négyszögeknél, szabályos sokszögeknél, kör érintőnél is tudni kell alkalmazni. Például egy trapéz esetén, ha a rövidebb alap és a szár metszéspontjából berajzoljuk a magasságot, akkor ott is keletkezik egy derékszögű háromszög. De tudjuk azt is, hogy a rombusz átlói merőlegesen felezik egymást, tehát ott is lesznek derékszögű háromszögek. A deltoid szimmetria átlója is merőlegesen felezi a másik átlót, vagyis itt is vannak derékszögű háromszögek. Sőt, ha egyenlő szárú vagy egyenlő oldalú háromszögnek a magasságát rajzoljuk meg, akkor két-két egybevágó derékszögű háromszög fog keletkezni.  Erről itt nézhetsz meg egy feladatmegoldó videót. Ezekből a derékszögű háromszögekből már kiszámolhatók Pitagorasz tétellel vagy szögfüggvényekkel, a hiányzó adatokat. Hasonlóképpen derékszögű háromszögeket kapunk, ha berajzoljuk a téglalapnak vagy a négyzetnek az átlójait. A szabályos sokszögeknél pedig az előbb már említett egyenlő szárú, vagy szabályos háromszögeket keressük, ott lesznek derékszögű háromszögek. Így számos feladatnál segítségünkre lehetnek a derékszögű háromszög tulajdonságai és képletei. Ezért is fontos, hogy tisztában legyünk velük.

Derékszögű háromszögek kerülete, területe

Természetesen, a háromszögeknek, illetve speciális négyszögeknek a területét kerületét is ki kell tudni számolni az érettségizőknek, középiskolás diákoknak. Derékszögű háromszög kerülete az oldalak hosszának az összege. A derékszögű háromszög területe pedig a két befogó szorzatának a fele, ugyanis az egyik befogója a másik befogóhoz tartozó magasság. De nagyon fontos, hogy ez csak derékszögű háromszögek esetén teljesül.

Természetesen az elméleti tudás nem lesz elegendő a matek érettségin, de interaktív videókból gyakorolva jó eredményt lehet elérni a dolgozatokba, érettségin.

Nagy Éva középiskolai matektanár, segítség a derékszögű háromszög területe, kerülete és magassága számításához

Éva

GOMATEK

Az új matek érettségi

Az új matek érettségi

Az új matek érettségi változások

Talán már minden érintett tudja, hogy 2024 májusától változnak az érettségi vizsgakövetelmények. Matekból is több módosítás történt. De milyen lesz az új matek érettségi? Mint minden változás félelmetes és legtöbbször negatív érzéseket vált ki.

Új matematika érettségi feladatok ismertetése

Milyen matek érettségi változások várhatók?

Szinte minden témakörben lesznek kisebb nagyobb változások. Én úgy foglalnám ezt össze, hogy az új vizsgakövetelmény még inkább a kompetencia alapú tudásra helyezi a hangsúlyt. Bár az is igaz, hogy több tétel bizonyítását is ismerni kell. Az eddigi gyakorlatok és az Oktatási Hivatal által összeállított minta érettségi feladatsor alapján a középszintű írásbelin ilyen feladat nem várható. Véleményem szerint a tételek bizonyítása inkább a középszintű szóbelin várható. Középszinten szóbelizni azoknak kell, aki még nem érték el az elégséges szintjét, azaz a 25 pontot, de már legalább 13 pontot megszereztek. Visszatérve az írásbeli várható változásokra, erről ebben a korábbi blogbejegyzésemben részletesen beszámolok. Ebből megtudható, hogy melyik témakörből mit vettek ki, és milyen új témakörök, feladattípusok jelentek meg.

Nehezebb lesz az új matek érettségi?

Ez a kérdés minden diákot és szülőt foglalkoztat, nem csak azokat, akik az idén érintettek a témában. Egyrészt a most érettségizőknek biztos, hogy nehezebb lesz, mert nem érhető el számukra közel 20 évnyi korábban már megírt feladatsor. Emiatt az úttörő jelleg miatti bizonytalanság, természetesen nem könnyíti meg a dolgukat. Ha az elmúlt évek alatt nem tanulták meg az új témaköröket (bár ilyen biztosan nem volt), akkor most ezt megtenni, szintén nehézséget okozhat úgy, hogy most már el kellene kezdeni a négy éves anyag ismétlését. Azok a tanulók, akik az elmúlt 3 és fél évben már az új követelmények alapján készültek számukra már csak a rendszerező ismétlés van hátra. Szóval a nehézséget a konkrét mintapéldák hiánya okozhatja. Egyébként pedig a véleményem szerint azoknak, akiknek jó a problémamegoldó képességük és gyakorlatorientáltak, azoknak még könnyebb is lehet az új vizsga feladatsor.

Felkészülés az új típusú matematika érettségi feladatokra
Új matek érettségi változások, hogyan készülj

Mi a könnyebbség az új matek érettségin?

Könnyebbnek azok érezhetik az új matek érettségi vizsgát, akik jó logikai képességgel rendelkeznek, megtanultak „matematikául” gondolkodni és nem ijednek meg a szöveges feladatoktól. Ugyanis az új vizsgakövetelményben nagyobb szerepet kapnak a gondolkodási műveletekből való témakörök. Új típusú matematika érettségi feladatok várhatók a nehéznek mondott valószínűségszámításból, de akinek vág az agya, és jól tudja a kombinatorikát, annak ez sem nehéz. A pénzügyi számítások is új témakör lesz, de valljuk meg őszintén erre az életben is szükség lesz. A másik nagy változás a koordinátageometriában lesz, ezt a témakört nagyon megvágták. Ebből szinte csak olyan ismeretre van szükség, ami a függvénytáblázatból kiolvasható.

Hogyan ne okozzon nehézséget az új vizsgakövetelmény matekból?

Sokan megszokták már, hogy a korábbi érettségi feladatsorokat kell végig gyakorolni, és akkor jól fog sikerülni az érettségi. Ez sajnos mostantól csak részben lesz igaz. Ki kell válogatni a korábbi feladatok közül mi az, ami már nem szerepel a követelmények között, és azokkal feleslegesen nem kell tölteni az időt. Talán ez a könnyebb. De mi van az új típusú feladatokkal? Azokat már nehezebb találni, főleg olyat, aminek a részletesen levezetett magyarázata is megvan. Ha ilyen irányú segítségre van szükség akkor a GOMATEK matematika érettségi felkészítő tanfolyamai már az új NAT szerint készültek.

Nagy Éva - ismerd meg milyen új matek érettségi változások várhatók

Éva

GOMATEK

Szinusztétel koszinusztétel

Szinusztétel koszinusztétel

Szinusztétel, koszinusztétel alkalmazása a középszintű matek érettségin

Háromszögekkel kapcsolatos feladatok minden matek érettségi feladatsorban előfordulnak. Ezekben a feladatokban a háromszög szögei, oldalai, kerülete, területe közül kell valamelyik adatot kiszámolni. A középszintű matek érettségin bármely háromszög esetében alkalmazható a szinusztétel és a koszinusztétel, ha az oldalakat vagy szögeket kell meghatározni. Azt biztosan mindenki tudja, hogy speciálisan derékszögű háromszögekben az oldalak és szögek közti összefüggésekkel való számolásra a szögfüggvényeket használhatjuk.

Szinusztétel, koszinusztétel feladatok, alkalmazásuk

Szinusztétel és alkalmazása

Nézzük meg, mi is az a szinusztétel, és milyen szinusztétel feladatok szerepelhetnek az érettségin. A tétel úgy szól, hogy egy háromszög bármely két oldalának aránya egyenlő a velük szemben lévő szögek szinuszainak az arányával. Ennek a bizonyítását is ismerni kell az új követelmény szerint, bár véleményem szerint ezt az írásbeli érettségin nem kérik majd. A szinusztételt akkor lehet használni, ha ismert a háromszög két szöge (ekkor ugye a harmadik szög könnyen kiszámolható), és egy oldalának a hossza, ebben az esetben a másik oldal hosszát számolhatjuk ki. Illetve akkor is a szinusztételt használjuk, ha ismert a háromszög két oldalának a hossza és az egyik oldallal szemközti szög, ekkor a másik oldal hosszát számolhatjuk ki.

Koszinusztétel és alkalmazása

A koszinusztétel feladatok egy kicsit bonyolultnak tűnhetnek. A tétel kimondja, hogy egy háromszög egyik oldalának a négyzetét megkapjuk, ha a másik két oldal négyzetének összegéből kivonjuk ennek a két oldalnak és a közbezárt szögük koszinuszának a szorzatának a kétszeresét. Elég bonyolultnak tűnik ez a megfogalmazás, de legalább a bizonyítása nem kell a középszintű érettségin. A koszinusztétel gyakorlatban akkor alkalmazható, ha ismerjük a háromszög két oldalát és az általuk bezárt szöget, és a harmadik oldalt keressük. Illetve akkor is használható a koszinusz tétel, ha a háromszögnek mindhárom oldalát ismerjük és a szögeit keressük (ilyenkor célszerű a leghosszabb oldalra felírni a koszinusztételt). A tétel felírásánál sok diáknál gondot szokott okozni, hogy melyik oldallal kezdje a felírást. Ennek eldöntésében az segít, ha megnézzük melyik szög van megadva vagy melyik szöget kell kiszámolni. Ha ez megvan, akkor az ezzel szemben lévő oldal négyzetével kell indítani a koszinusz tételt.

Matek érettségi felkészülés: Szinusztétel, koszinusztétel feladatok, alkalmazásuk
Szinusz tétel, cosinus tétel alkalmazása

Szinusztétel vagy koszinusztétel?

Ennek eldöntése mindig az első lépés a feladata megoldása során. Tisztázni kell, hogy mi van megadva, és mit kell kiszámolni. Majd végig gondolni az előbb felsorolt lehetőségeket, hogy mikor melyik tétel használható.  Arra figyelni kell, hogy nem elég azt tudni, hogy adott két oldal és egy szög, mert ha az adott szög az egyik oldallal szemben van, akkor a  szinusztételt tudjuk felírni, ha pedig a két oldallal közbezárt szög, akkor pedig a koszinusztételt. A szinusztétel és a koszinusztétel is benne van a függvénytáblázatban, és egy ábra is van mellette, amit javaslok figyelembe venni. Az ábra jelöléseit összhangba kell hozni a feladatban megadott jelölésekkel, és ennek megfelelően kell felírni az összefüggést. Ezután következik a behelyettesítés és a számolás. A koszinusz tételnél ha a szöget keressük célszerű a kivonás utáni kifejezést zárójelbe tenni, hogy ne felejtkezzünk meg a műveletek sorrendjéről. Tipikus hiba szokott lenni, ha erre nem figyelünk. Mindkét tételnél az eredmény kiszámításához szükség lehet magabiztos egyenlet rendezésre. Illetve tudni kell szögfüggvényeket visszakeresni, de azt már a számológépek megoldják helyettünk.

Az érettségire készülést megkönnyíti, ha az érettségi követelményeknek megfelelő tananyagot be is gyakorlod. Ehhez kevés ha csak különböző magyarázó videók megnézésével tanulsz, mert akkor az elméletet megérted, de gyakorlatban még nem biztos hogy alkalmazni is tudod a hallottakat. Önállóan kell megoldani a feladatokat, ebben segít a GOMATEK interaktív matektanfolyam, ahol az azonnali és automatikus javítás után a feladat részletes megoldása is megnézhető.

Alapozzuk meg együtt a sikeres vizsgád egy jól felépített matek érettségi felkészítő segítségével.
Nagy Éva - Szinusztétel, koszinusztétel feladatok és alkalmazásuk

Éva

GOMATEK

Matek érettségi változások

Matek érettségi változások

Matek középszintű érettségi változások 2024 májusától

Sajnos sok érettségizőben csak most tudatosul, hogy bizony a matek érettségiben is lesznek változások 2024 májusától. Úgy gondolom, hogy a középiskolai tanárok nem hangoztatták ugyan, de az újfajta követelményeknek megfelelően tanították a diákjaikat az elmúlt 3 és fél tanévben.

A diákok megnyugtatására, azért, hogy sikeresen készüljenek fel a matek érettségire, most összeszedtem milyen változások lesznek a középszintű matek érettségin a következő vizsgaidőszaktól.

Matek érettségire felkészítő tanfolyam -változások a matek érettségin

Matek érettségi változások a halmazok, a matematikai logika, kombinatorika és a gráfok témaköréből

Pluszba bekerül, hogy tudni kell alkalmazni a logikai szitát 2-3 halmaz esetében. Ismerni kell a „kizáró vagy”-ot és használni is halmazműveletekben. Bekerült, az a mondat is, hogy „Tudjon egyszerű állításokat, tételeket bizonyítani.” Tehát elképzelhető, hogy többször lesz olyan feladat (ami már korábban is előfordult néha), hogy igazolni kell pl. számolással egy állítást. Tudni kell egy állítás megfordítását megfogalmazni. Eddig csak kettes számrendszerbe kellett tudni átírni tízes számrendszerbeli számokat, most ez kibővült és 2-tól 9-ig lehet a számrendszer alapja. És ilyen alapú számrendszerben lévő számokat is tudni kell tízesbe átírni.

 

Kikerült a követelmények közül a szükséges és elégséges feltétel alkalmazása és a teljes gráf fogalma.

interaktív matek-geometriai valószínűség-matekérettségi felkészítő
Interaktív matek feladatok

Milyen változások lesznek a matek érettségin az algebra és számelmélet témaköréből?

Ebből a témakörből elég sok minden kikerült. Egy dolgot kell tudni pluszban, méghozzá bizonyítani a hatványozás azonosságait konkrét alap és pozitív egész kitevő esetén.

Nem kell viszont tudni a logaritmus azonosságait, logaritmusos egyenleteket, másodfokú egyenletrendszereket, törtes egyenlőtlenségeket, egyenlőtlenség-rendszereket megoldani. Abszolút értékes egyenletekből is csak egyszerűbbek kellenek csak. Szintén nem kell tudni, két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalmát, kapcsolatát, használatát.

Függvények, sorozatok témakörben bekövetkező változások a matek érettségin

Ez a témakör elég nagy részben átalakult. Nem kell tudni az inverz függvény fogalmát, és nem kell tudni ábrázolni és jellemezni a harmadfokú függvényt, az abszolútérték függvényt, az elsőfokú törtfüggvényt, a trigonometrikus függvényeket, a logaritmus függvényt. A függvényjellemzésnél a periodicitás és a paritás sem kell. Az egyszerűbb függvények abszolútértéke viszont kell. A számtani és mértani sorozat összegképletének a bizonyítása is  kell. Új anyagként került be amit, tudni kell: gyűjtőjáradékot, törlesztőrészletet számolni, valamint megtakarítási, befektetési és hitelfelvételi lehetőségekkel és azok kockázati tényezőivel kapcsolatos feladatokat megoldani.

Változások a geometria témakörében

Itt sok bizonyítás került be. Bizonyítani kell az oldalfelező merőlegesek metszéspontjára, illetve a belső szögfelezők metszéspontjára vonatkozó tételt, a konvex sokszögeknél az átlók számára, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tételeket. Ezen kívül a Pitagorasz-tételt, a Thalész-tételt és a szinusz tételt is tudni kell bizonyítani. Véleményem szerint ezeket a bizonyításokat inkább a középszintű szóbelin kérdezik (a kettesért) nem az írásbelin. Az írásbelin kérhetik a körgyűrű kerületének és területének a kiszámolását. Cserébe viszont elég sok minden nem kell. Nem kell tudni szakaszt adott arányban felosztani, szöget radiánban mérni, a magasság- és a befogótételt. A vektorokat nem kell tudni felbontani összetevőkre, skaláris szorzat sem kell, valamint a vektor 90°-os elforgatottjának koordinátáit. Szögfüggvényeknek nem kell az általánosítása csak a tompaszögek szögfüggvényeit kell tudni. A koordináta geometriából is sokkal kevesebbet kérdeznek majd. Nincs benne a követelményekben a harmadoló pont és a súlypont koordinátáinak ismerete. Az egyenes egyenletét csak meredekség segítségével kell tudni felírni.  Nem kell tudni a kétismeretlenes másodfokú egyenletből a kör középpontját és sugarát meghatározni. Nem kell tudni kiszámolni kör és egyenes metszéspontját, és a kör adott pontjában húzott érintő egyenletét sem kell felírni.

Hogyan készülj a matek érettségire? Felkészülés a matek érettségire: valószínűségszámítás a matek érettségin

Változások a valószínűségszámítás és a statisztika témaköréből a következő matek érettségitől

Ez a témakör elég sok mindennel bővült. Sodrófa (blox-pot) diagramot kell készíteni. Tudni kell választani megfelelő diagramtípust egy adathalmaz ábrázolásához, és amellett érvelni. Fel kell ismerni a grafikus manipulációt, és javítani a diagramot. Az események összegét, szorzatát, esemény komplementerét, kizáró eseményeket, független eseményeket is tudni kell alkalmazni. Előfordulhat geometriai valószínűségi példa és várható értéket is tudni kell számolni.

Mit csinálj most?

Először is úgy készülj a matek érettségire, hogy az itt felsorolt változásokat figyelembe veszed. Olyan érettségi feladatokat már ne gyakorolj, még a korábbi feladatsorokból sem, amik már kikerültek a követelmények közül. Ami még ennél is fontosabb, gyakorold be az új feladattípusokat. Ez azért nehezebb, mert ilyen érettségi feladatok még nem voltak, de ha ehhez kell segítség, akkor a GOMATEK tanfolyamai tartalmazzák a matek érettségi változásait. Ezekkel az interaktív tanfolyamokkal fel tudsz készülni az újfajta feladattípusokból is. Hogy miért tanulj az interaktív videókból, megnézheted a videóból

Éva

GOMATEK